„Ha nem fordul meg váratlanul a trend, ha nem tévednek orbitálisat a közvélemény-kutatók, akkor Merkel toronymagasan megnyeri a vasárnapi választásokat – hogy aztán maga dönthessen a koalíciós partnerről. Szándékos az egyes szám: a plakátok, a kampány, az üzenetek mind Merkelről és nem a CDU-ról szólnak. A hajdan lesajnált, külseje, frizurája miatt cikizett asszony lett a CDU legnagyobb (és gyakran úgy tűnik, egyetlen) ütőkártyája. (...)
Mit tud Merkel, amit más nem? Egy jóindulatú nagynéni és egy kőkemény menedzser furcsa keveréke, de elsősorban szimbólum a németek szemében: a biztonság jelképe. Nem vállal felesleges vitákat, harcokat, sőt, ha lehet, egyáltalán nem vitatkozik.
Nem hibázik, mert nem foglal egyértelműen állást, nem jön ki a sodrából, nem esik ki a szerepéből: azt üzeni, nyugi, majd én megoldom. Egy hektikus, bizonytalan világban nem állítja folyamatosan döntés elé a társadalmat, de úgy is fogalmazhatnánk, hogy nem hiszterizálja a közvéleményt.”